| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
I. |
natty |
2009.05.30. 08:06 |
Ne szánj, amiért nem vagyok olyan, mint mások. Ne ítélj el, amiért szeretem kimondani az igazat. Tudod, nagy a kísértés. Néha ott a nyelvemen a szó, hogy megosszak veled egy gondolatot, amit szégyellek, mert romantikus, gyerekes vagy képmutató, és nem mondom, pedig talán ez által lehetne legjobban megismerni egymást. Ha egyszer egy barlangban húzódnánk meg a jégeső elől, nem lenne kajánk és félnénk, na, akkor megismerhetnélek.
Ne bánts. Magad se. Nem azért születtünk meg, lettünk a nagy semmiből, hogy legázoljunk másokat. Ki kell nyílnunk, mint a virágoknak, hiszen minden élet ugyanolyan. A lepke kikel bábjából, a virág kinyílik, a cserebogár elrepül, a fiatal nem duzzog, mosolyog.
Vigasztalások könyve a könyv címe, és elárulom, ez egy végeláthatatlan, végeérhetetlen könyv, amit sem én, sem más be nem fejezhet, mert mindig van új vigasz. Egy az édesanyától, egy attól a szeretőtől, akire azelőtt gondolni sem mertél, egy az igazi baráttól, egy a házi kedvenctől és még sok-sok az élet fövenyén. Ha van kedved, nézz bele, és látod, hogyan gyarapszik a nyugalom és a törődés szigete. Mert igaz, hogy nem ismerlek téged, de az is, hogy aki van olyan érzékeny és figyelmes, hogy rákattint egy ilyen nevű könyvre, kapja meg, amit elvár. Próbálok adni, hogy te is adhass.
|
II. |
natty |
2009.07.10. 12:21 |
„Legyetek újra gyermekek, hogy emberek lehessetek!” Bizony, bizony, van itt némi igazság, látjátok? Érzitek? Miért szeretik annyian a gyerekeket, azokat, akik mindig kimutatják, hogy érzik magukat, hangosan visongatnak örömükben vagy bömbölnek, nem nézve, éppen hol vannak, vagy ki fordul feléjük rosszallóan? Hát pont azért, mert a gyerekek azt teszik, amit akarnak, és csupán környezetük korlátozza őket ebben. Egy Márai-idézet szerint az az ember jó, akinek lelke mélyén még mindig ott van egy kisgyerek, aki még mindig nagy álmokat dédelget, ártatlan és képes hinni.
Ki ma ilyen? A felnőttek, akik savanyú képet vágva taglalják, hogy hol mennyit vonnak le fizetésükből, és milyen ármányok készülnek ellenük? Igen, azt hiszem, még bennük is él a gyerek, csak meg kell fogni a kezét, és szeretni kell őket, hogy lássák, nem kell félniük, előbújhatnak. Vigasztalódjatok hát, nincs minden veszve. Sőt: semmi sincs. A gyerek, aki bennetek van, és aki szőke, vörös vagy barna boglyos hajú, és aki képes lenne bárki idegennek adni a cumisüvegéből, ő még mindig ott van, leskelődik, és azon gondolkozik, mikor jöhet újra elő. Egy próbát igazán megér kiengedni.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
| |